ápr 16

Kategória: Barnabas      Címkék: Nincs hozzászólás »

2000. június 16.

Látomásban, láttam a Haláltusát vívó Jézus Krisztust a kereszten, vérét ontani. Hosszasan rám nézett, majd így szólt:

„Fiam, a drága percek hamarosan elmúlnak, az ellenség rettenetes napja gyorsan közeledik. Azon a napon majd, minden ember megbánja, hogy nem értékesen használta fel a drága perceket. Esdeklem hozzátok, szeretett gyermekeim, hogy használjátok ki a rendelkezésetekre álló drága időt! Életetek minden egyes másodpercét tartsátok meg szentnek, és jól hasznosítsátok azt. Drágák ezek a pillanatok. Nem kapjátok vissza őket újra, ha már azok tovatűntek.

Értsd meg fiam, hogy én, haláltusámnak minden egyes pillanatát megéltem, azokat a perceket, melyekben elveszítettem szeretett enyémeket, akiket Vérem árán szereztem. Kerestem valakit, aki megvigasztal engem, de senkit nem találtam. Ahogy a napok teltek, egyszer csak megtaláltalak téged. Felismertelek, hogy kiválasztottam vagy. Örültem, hogy újra láthatlak. Fiam, de a drága percek még most is úgy múlnak el, hogy azokat nem jól használják fel. Sokan elvesznek, mert senki nincs, aki imádkozna értük, így hát arra kérlek téged, tanítsd őket, és mutasd meg nekik a világosság útját.

Tájékoztasd az embereket július nagy kilencedéről! Végezzék azt családokban, közösségekben, és az egész egyházban. Kiválasztottam a júliust, hogy Drága Vérem rendkívüli tiszteletére szentelt hónap legyen. Ebben a hónapban megnyitom Vérem óceánját, hogy irgalmat és megmentést nyerjetek. Én vagyok a Haláltusát vívó Jézus Krisztus, a Szeplőtelen Bárány!

Szeretlek titeket, megáldalak benneteket!”

A látomás hirtelen eltűnt.

Szólj hozzá!


XHTML: Az alábbi tag-ek használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Be kell jelentkezned hozzászólás beküldéséhez.

Afrikai látnokokat követvén